Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szepesi György

2010.01.13

Szepesi György

 

 
 
Szepesi György
Bundesarchiv Bild 183-R78453, 10.Welt-Universitäts-Sommerspiele, Csik im Interview.jpg
Szepesi György a Budapesten rendezett X. Nyári Universiade játékokon Csík Tibor ökölvívó bajnokkal (1949. augusztus 21.)
Születési név Friedländer György
Született Budapest, magyar
1922. február 5. (87 éves)
Foglalkozása rádiós sportkommentátor

Szepesi György (született Friedländer György, Budapest, 1922. február 5. – ) magyar rádiós sportkommentátor.

Szepesi György 1922-ben született Budapesten. Később, 10-11 éves korában Angyalföld és Újpest határára költözött. Az angyalföldi grundokon került legelőször kapcsolatba a futballal. Mint minden gyermek, nagy focista szeretett volna lenni. Későbbi vallomásaiból megtudhatjuk, hogy már akkoriban belátta, hogy kortársai tehetsége jóval felülmúlja az övét. Megemlít pár nevet – például Puskás Ferenc, Szusza Ferenc – akik szerinte korának legnagyobbjai voltak. Baráti kapcsolata ezen személyekkel még 60 év után is igen intenzív volt.

Jó szívvel felismerte mások talentumát, és úgy döntött, hogy ő a pálya széléről, nem pedig a pályáról próbálja meg előrevinni a magyar sportot. Első szerelme, a futball mellett más sportágakat is kedvelt, és a sport majdnem minden téren jelen volt életében. Legendás közvetítései hallgatók millióinak okoztak mérhetetlenül nagy örömöket. Mindenhol jelen volt, ahol a magyar sportsikerek felbukkantak. Egyedi lelkesedése, sajátos közvetítési stílusa kiemelték a többiek közül. Egy beszélgetés során megkérdezték tőle, hogy miért nem észlelhető már a régi idők szívből fakadó közvetítése napjainkban. Így felelt: „Ma a legtöbb riporter nem hivatásként éli meg és végzi a munkáját, hanem kenyérkeresetként, és ez bizony érződik”. [1]

 

Leghíresebb pillanatok

Minden bizonnyal rádiós-közvetítő munkájának legemlékezetesebb pillanata az „évszázad mérkőzése” volt. Elmondhatjuk bátran azt, hogy az akkori angol–magyar mérkőzés ideje alatt ő volt a tizenkettedik játékos, hisz lelkes, szívből fakadó közvetítése hozzájárult az Aranycsapat történelmi győzelméhez. Mindig közel állt a csapathoz, győzelmekkor együtt ünnepelt, vesztes mérkőzések után pedig együtt sírt Puskásékkal. A következő idézetből megismerhetjük, mennyire tisztelte a magyar sportot, illetve sportolókat: „Mikor például Gyarmati Dezső gólt dobott, tehát a bal kezéről a hálóba került a labda, úgy beszéltem erről – azt súgtam a mikrofonba – hogy ilyen balkéz nincs már több a világon, ez olyan, mint Puskás bal lába. Vagyis ez a hasonlat azt jelentette, hogy én nem magamat emeltem Gyarmati mellé – tehát nem azt mondtam, hogy én még ilyen dobást nem láttam – hanem egy másik világklasszis játékost, Puskás Öcsit, pontosabban annak is a bal lábát. Sokszor láttam Gyarmati kezét, tudtam, mit tud az a kéz. Az Öcsi bal lábát pedig százszor, ezerszer láttam az öltözőben, ahogy féltették, ahogy masszírozták, ahogy a világbajnokságokon két orvos, három orvos is körülállta.”.[2] És ennek a hatalmas tiszteletnek és elismerésnek megtudhatjuk a forrását is: „”aki nem érezte a kispályák öltözői levegőjét, aki nem mosdott lavórban – én most a harmincas, negyvenes évek környékéről beszélek – aki nem tudta, milyen az a kérges cipő, vagy fűzős labda, az nem is érezhette és nem is érthette azt, ami a pályán a fiúkkal történik. Az nem is tudta közvetíteni azt a hangulatot”[2]

A magyar sportéletre gyakorolt befolyása

A Nemzeti Sport szerint ő volt az „Aranycsapat tizenkettedik játékosa”. Minden idők legnagyobb sportbemondójának tartják, akinek a rádió-közvetítéseit használták fel a televíziós közvetítésekhez is: alámásolták a hangját, a kép és a hang pedig tökéletesen megegyezett. [3]

Sikerei, díjai

„Galambos”

Az Élet és Irodalomban hozta nyilvánosságra Paul Lendvai, hogy Szepesi az ötvenes és hatvanas években a titkosszolgálat III/II, majd III/III osztályának ügynöke volt. [4]

Írásai

  • Sportmikrofon (1925-1948). Membrán könyvek sorozat. Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Budapest, 1982.
  • Pluhár István – Szepesi György: Szerelmünk a mikrofon. Sport Kiadó. Budapest, 1967.
  • Gól! Góóóól! 2000 gól!. Színes sportkönyvtár sorozat. Sport Lap- és Könyvkiadó. Budapest, 1963.

forrás: wikipedia